A múlt hét folyamán döntően az inflációs adatok kerültek a fókuszba. Bár az infláció Kínában csökkenő tendenciát mutat, a kínai gazdaság számára a legnagyobb problémát továbbra is a drámai kereslethiány jelenti, amelynek megoldása egyelőre várat magára. Ez befektetői oldalról fokozott óvatosságra int. A kedvezőtlen kínai GDP adat az olaj árfolyamára is csökkentő hatást gyakorolt. Az Eurozóna területén az általános inflációs adatok egyre kedvezőbb képet mutatnak, de a maginfláció mértéke továbbra sem ideális. Az akadozó globális kereslet az európai országok gazdaságára is rányomja a bélyegét – hangzott el az SPB online eseményén.
Kína tekintetében az infláció elég kedvező képet mutat, — bár ez részben a bázishatásnak is köszönhető — az általános CPI adat szépen halad lefelé, és éves szinten nem mutat nagy változást, így vélhetően az infláció itt nem fog komoly problémát okozni. A legnagyobb gond továbbra is a drámai kereslethiány, amely azt eredményezi, hogy befektetési célpontként az ország hosszú időn át tartó népszerűsége mára kezd kihűlni.
A termelői árindex (PPI) alakulása Kínában éves szinten -5,4% lett, ilyen mértékű visszaesésre 2015 decembere óta nem volt példa, kilencedik hónapja folyamatos a csökkenés. A globálisan alacsony keresletnek köszönhetően a kínai export -7,5 % visszaesést mutatott az előző időszakban, amely mára -12% körüli értékre növekedett. Ilyen drámai visszaesést a pandémia óta nem láttunk. Az USA felé irányuló export a szankciók miatt nem tudja hozni a szokásos formáját, Oroszország pedig láthatóan nem tudja kiváltani a korábbi kereskedelmi mértéket. A negatív tendencia mindenkit meglepett, mindemellett a legújabb GDP-adat sem adott okot a bizakodásra.
Befektetői oldalról egyre komolyabbak tehát az aggodalmak Kínát illetően. A belső és a külső kereslet együttes visszaesése markáns strukturális problémát jelez előre. A fenti aggályok a konkrét válaszreakciók tekintetében is tetten érhetőek, komoly tőkekiáramlás indult meg a kínai befektetési színtéren, és az érdeklődés Japán, illetve India irányába történő áthelyeződése figyelhető meg.
A gyengülő gazdasági teljesítmény a központi vezetést az ösztönző-programok irányába tolja, ami lehet akár kamatcsökkentés vagy célzott támogatások köre, de egyelőre úgy tűnik, hogy ebbe nem tudnak erősen beleállni. Ennek az egyik oka az, hogy a kínai ingatlanpiac jelenleg igen komoly problémákkal küzd, és ha ebben a helyzetben következne be a kamatcsökkentés, akkor eszkalálódna a helyzet. Ennek fényében év végéig legfeljebb 10 bázispontos kamatcsökkenést prognosztizálnak az elemzők. Ugyanakkor a jüan árfolyamának gyengülő tendenciája is megfigyelhető.
Összességében elmondható tehát, hogy Kínát illetően fokozott óvatosság indokolt. A korábbi nagy várakozások nagy valószínűséggel nem fognak beigazolódni, és továbbra is kérdéses, hogy várható-e valamiféle stimulus a központi vezetés részéről.
Az olajpiacon a kereskedelmi tartalékok nőnek, dolgoznak a finomítók, de már kisebb kapacitással. A kereslet szívóhatása végül kisebb mértékű lett a korábban vártnál, a másik oldalon viszont igen erős import jött az amerikai piacot illetően. Az adat tehát jóval magasabb volt a várakozásoknál, de nem volt számottevő hatása az olaj árfolyamára. A 77-es értékig felfelé ívelő szakaszt követő visszaesés azzal függ össze, hogy a kínai GDP adat elmaradt a várakozásoktól, amelyre az olaj árfolyama gyengüléssel reagált.
A német CPI adat tökéletesen egybevágott a várakozásokkal, bár mutatott némi emelkedést a korábbi időszakhoz képest. A legnagyobb tételt az adatban a bázishatás adja: a tavalyi évben komoly engedmények voltak üzemanyag tekintetében, illetve egy akkori csökkentett árú vonaljegy most kivezetésre került, mindezek visszahúzták a korábbi inflációs adatot. Ami viszont továbbra is problémás, az a core CPI adat, amely júniusban 5,8% -ra ugrott fel az 5,4% -os májusi adatot követően. Hiába mutatnak tehát az általános inflációs adatok egyre kedvezőbb képet, a maginfláció továbbra is olyan tétel, amelyet az ECB-nek mindenképpen figyelembe kell vennie.
A ZEW gazdasági kilátásokat értékelő felmérése nem hozott túl fényes eredményeket. Ez elsősorban a feldolgozóipart, illetve az exportorientált vállalatokat érinti, ahol komoly kereslet-visszaesés jelentkezik, és amellyel kapcsolatban a következő hat hónapot tekintve sem körvonalazódik a pozitív változás reménye. A német exportvállalatok erősen érintettek a kínai kereslet-csökkenés hatásaiban, így esetükben teljesítmény-visszaesést láthatunk, ezért e vállalatok kapcsán feltétlenül érdemes átnézni a pozíciókat.
Ahogyan azt korábbi összefoglalóinkban is említettük, a legnagyobb lehetőséget az jelentené a német gazdaság számára, ha a szolgáltatóipar felfelé tudná húzni az összteljesítményt. A kereslet azonban ebben a szektorban is lassan erodálódik, ezért nem biztos, hogy a korábbiakhoz hasonló ütemű fejlődést tud felmutatni. Németországot illetően is erős óvatosság indokolt, érdemes figyelni a tendenciákat az év hátralevő részében.
Az Eurozóna ipari termelésében egyelőre nem látszik változás, illetve trendforduló. Németországhoz hasonlóan egyedül a szolgáltatóipar okozhat némi pozitív meglepetést, de az aktivitás az akadozó kereslet miatt gyenge. Nem érkeznek új megrendelések, ebből adódóan a szolgáltató- és feldolgozóipar egyaránt nehézségekkel küzd, de egyértelműen utóbbit érinti súlyosabban ez a kérdéskör.
Az USA inflációs adatok igen kedvezően alakultak, kevesen számítottak rá, hogy már most eljuthatunk a 3%-os szintre. Két éve nem érkezett ilyen kedvező adat, és ezáltal egyre közelebb kerülhetünk a FED részéről is elfogadható 2%-os értékhez. Természetesen itt is érvényesül a bázishatás, ami az inflációt jobb színben tünteti fel, de az adat ezzel együtt is bíztató. A maginfláció továbbra is problémás, 5,3 -ról 4,8 -ra jött vissza, de egészen más képet mutat az Eurozóna core inflációhoz képest, ebben az esetben inkább stabilizálódó grafikonról beszélhetünk, a végén erősebb letöréssel.
Az USA termelői árindex szintén jobban alakult a várakozásokhoz képest, tehát minden oldalról meg van támogatva az infláció csökkenése.
Bár továbbra is vannak olyan hónapok, amikor magasabb a munkakeresők száma, mégis, ha folyamatában nézzük az amerikai munkaerőpiaci helyzetet, egyértelműen erősödik a trend, hogy a FED szigorító intézkedéseinek hatására csökkenni kezd a kifeszítettség.
Mindenképpen bíztató, hogy dezinflációs szakaszba lépett az amerikai gazdaság, ezzel parallel a kamatemelési várakozások kiárazódása során a Dollár veszít a fényéből, amely lehetőséget teremt az euró erősödésére. Az árfolyam 1.10 -ről 1.1240 környékére ugrott fel, amely azt mutatja, hogy a piac rövid távon elfordult a dollártól. Jelenleg még egy 25 bázispontos emelést jósol a piac a következő kamatülésre.
Összességében tehát mind Kínával, mind az Eurozónával kapcsolatban fokozott óvatosság javasolt. Az USA-ra érdemes aktívan figyelni, a kamatemelések leállása várhatóan aktivitást hoz a piacra.
A fenti fundamentális összefoglalónkat alátámasztják a technikai elemzéseink is.
