Az elmúlt héten nagyrészt in-line adatok érkeztek, jelentős változás nem történt. Jó teljesítményt mutat és erős belső keresletre utal a japán GDP alakulása, ennek ellenére inkább visszaesésre számítanak az elemzők az országot illetően. Európával és az USA-val ellentétben itt komoly esélye van a kamatemelésnek a közeljövőben. Mérsékelt infláció-növekedés történt Kínában, a központi vezetés várhatóan későbbre halasztja a tervezett gazdaságélénkítő stimulus megvalósítását. Kiemelkedően jó teljesítményt mutat a kínai export, ezzel szemben a CSI300 index folyamatosan csökken. Az Eurozóna ipari termelési kapacitását tekintve egyelőre nincs kilátásban pozitív változás. A német CPI adat alátámasztja az ECB kamatcsökkentési döntésének indokoltságát. Az USA-ban az infláció alakulása kedvező feltételeket biztosít a kamatcsökkentéshez a FED számára. Bár az adatok összességében inkább egy 25 bázispontos csökkentést indokolnának, a piac jelentős része azonban 50 bázispontos kamatcsökkentést helyez kilátásba. Amennyiben ez valóban megtörténik, az olajpiacnak is új lendületet adhat.
Kezdésként vessünk egy pillantást a japán eseményekre, mivel a héten nem csak az USA-ban, hanem itt is kamatdöntő ülés lesz a jegybank részéről. A japán GDP némileg elmaradt ugyan a várakozásokhoz képest, de igen erős felívelő szakaszban jár. A jó teljesítmény az erős belső keresletnek tudható be, fontos azonban az adat mögötti folyamatokat is áttekinteni. A nyári időszakban jellemzően nagy értékű bónuszt kapnak a japán munkavállalók, ennek következtében a belső fogyasztás jelentős mértékben megugrott, illetve ezzel párhuzamosan a JPY is stabilizálódni tudott. Erőteljes kormányzati költekezés történt, valamint ugrásszerűen megnövekedett az export tevékenység. Mindezek összességében nagy mértékben megtámogatták a GDP-t. Ettől függetlenül a legutóbbi IMF felmérés alapján nem várnak kiemelkedő teljesítményt a japán gazdaságtól, inkább azt jósolják, hogy hátrébb kerül az országok gazdasági teljesítményét mérő rangsorban. Japánban jelentős esélye van még egy kamatemelésnek még az idei évben.
A kínai CPI adat némileg magasabb lett az elmúlt időszakhoz képest. Ennek hátterében vélhetően nem a kereslet által indukált infláció-növekedés áll, inkább a viszontagságos időjárás miatti élelmiszerár-emelkedésnek tudható be. A core infláció érdemben nem változott, 3,5 éves mélyponton áll. A kínai központi vezetés részéről várt gazdaságélénkítő stimulus várhatóan későbbi időpontra tolódik majd.
A termelői árindex értéke jön visszafelé, 23 hónapja negatív tartományban van. A belső kereslet szintjének csökkenésével a commodity árak is mérséklődtek.
Érdekesen alakult a kínai export adat, 8,7%-ot tudott mutatni a várt 6,5%-kal szemben. Ez másfél évre visszatekintve a legmagasabb érték. Vélhetően az USA, illetve Európa részéről a közeljövőben kilátásba helyezett védővámoknak köszönhető az export tevékenység ilyen mértékű felpörgése. Hosszabb távra visszatekintve az adatok azt mutatják, hogy a pandémia és az azt követő időszak legjelentősebb növekedését export tekintetében Kína tudta felmutatni a többi országhoz képest.
Import oldalon viszont jól látható, hogy pillanatnyilag nem aktív az ország e tekintetben. Ez a tendencia az olaj árfolyamának alakulásán is megfigyelhető, illetve más nyersanyagok behozatalában is jelentős a visszaesés.
Érdekes ellentmondás Kínát illetően, hogy a kiemelkedő export-teljesítmény ellenére a CSI300 index folyamatos csökkenésben van. Az Eurozóna ipari termelési adatai lényegesen gyengébbek, ezzel szemben a kockázatvállalási hajlandóság viszont érdekes módon utóbbi esetében jóval magasabb. Összességében elmondható, hogy a tőkebefektetések szempontjából egyelőre kizárólag hosszú távon kedvezőek a kilátások Kínában.
Az Eurozónában rövid távon lehet találni jó lehetőségeket, ipari oldalról viszont nincsenek biztató jelek a jövőt illetően. Nincs meghatározó kereslet az Eurozóna termékei iránt, így sem a belső, sem a külső megrendelésállomány nem tudja tolni az ipari termelést. Emellett az input árak, a munkaerő-, és szállítási költségek is folyamatosan emelkednek. A termelési kapacitást tekintve egyáltalán nem látszik semmiféle pozitív változás. Továbbra is úgy néz ki, hogy egyedül a szolgáltató szektor képes elfogadható szinten tartani a GDP növekedést.
A német CPI adat három éves minimum szintet ért el, amely igazolni látszik az ECB döntésének helyességét a kamatcsökkentésről: a 25 bázispont jelzés értékű, de indokolt lépés volt a központi bank részéről. Decemberig még 60 bázispont kamatcsökkentés van beárazva a piac részéről erre az évre.
A várakozásoknak megfelelően alakult az USA CPI adat, a korábbi 2,9%-hoz képest 2,5%-ra csökkent, ami megfelelő hátteret biztosít ahhoz, hogy szerdán megtörténhessen az első, legalább 25 bázispontos kamatcsökkentés a FED részéről. Ezzel szemben a core CPI nem mutat ilyen mértékű csökkenést. A 3,2%-os szint nem olyan ütős, hogy feltétlenül indokolt lenne egy 50 bázispontos csökkentés, de ezzel együtt nem zárható ki az esélye, ahogyan azt a piaci várakozások is mutatják. A lakhatási költségek viszont továbbra is masszívan növekednek, ami szintén azt sugallja, hogy inkább nyugodtabb megközelítésre lehet szükség a kamatcsökkentések tekintetében.
A termelői árindex 2,1%-ról 1,7%-ra jött vissza, a várakozás 1,85% volt. A core PPI szintén arra utal, hogy a termelői infláció itt maradhat velünk a közeljövőben, nagy változás e tekintetben nem várható.
Az amerikai 10 éves államkötvények hozamszintjének alakulása azt mutatja, hogy a piac óvatos, egyelőre nem történt meg az 50 bázispontos kamatcsökkentési várakozások megvalósulására utaló hozamcsökkenés. Folyamatos offer oldali nyomás alatt van a kötvénypiac, így a hozamok sem tudnak hirtelen elindulni lefelé.
Aggasztó ütemben nő az amerikai költségvetési hiány mértéke, és egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy ez ellen érdemben tenne a központi vezetés. A rendkívüli mértékű eladósodottság egyre növeli a kockázatot a befektetők felé.
Mindezek fényében igen érdekesen alakulnak a piaci várakozások a FED kamatcsökkentést illetően, mivel úgy tűnik, hogy jelentős mértékben növekedett azok aránya, akik az 50 bázispontos csökkentést helyezik kilátásba. Míg egy hónappal ezelőtt mindössze a megkérdezettek 25%-a nyilatkozott úgy, hogy elérheti a kamatszint a 475-500-as sávot, mostanra az ezt az álláspontot támogatók száma közel duplázódott, már 59% gondolja így. A fenti adatok nem indokolják az 50 bázispontos csökkentést, így a fő kérdés az, hogy mi okozhatja a vélemények ilyen drasztikus mértékű változását. A 25 bázispontos, mérsékeltebb ütemű csökkentés pozitív üzenetet hordozhat magában, arra utalva, hogy nincsenek jelentős problémák a gazdaságot illetően.
A kínai adatok kiszállóra intették a szereplőket az olajpiacról. Az árfolyamot három éves mélypontról húzták vissza a hurrikán miatti olajkút-bezárások Amerikában. Várhatóan nyomott lesz az olajpiac, de ha valóban megtörténik az 50 bázispontos csökkentés, ez új lendületet adhat ennek a területnek is.
