SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben

A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kiskereskedelmi forgalom jelentős mértékű visszaesése lassuló gazdasági növekedéshez vezetett Romániában. A kockázat csökkentése érdekében a román kitettség szűkítése javasolt mind részvény-, mind kötvényoldalon. Kína gazdasága továbbra is erőteljes deflációs nyomással küzd. A visszaeső globális kereslet komoly árversenyhez vezet a belső piacon, amely viszont erőteljes negatív hatással van az inflációs trendekre. A lakáspiacot érintő problémák jelentősen gyengítik a befektetői bizalmat. Az USA-ban csökkenhet a munkaerőpiac feszítettsége. Az olajpiacon jelenleg inkább felfelé ható erők vannak jelen. A japán belpolitikai események jelentős hatást gyakorolnak a globális kötvénypiacra.

A román CPI alakulásában jelenleg két fő tényező játszik komoly szerepet. Egyfelől a kormányzat részéről a költségvetési helyzet javítását célzó kiigazító lépések várhatók, amelyek összhangban állnak az Európai Unió elvárásaival. Másrészt a szigorító intézkedések áremelkedést hoznak magukkal, amely a CPI növekedését okozhatja. Amennyiben a korábbi támogató intézkedések, például az ársapka, kikerülnek a rendszerből, a román CPI fokozatosan emelkedni fog. Ez a tendencia már most is megfigyelhető: a várakozás éves szinten 5,31% volt, ehhez képest 5,45%-os adat érkezett.

A román kötvénypiacon két hatás viaskodik egymással: a pozitív oldalon a költségvetési hiány lefaragása áll, a negatív oldalon viszont a növekvő infláció, amelyet a piaci várakozások is erősíteni fognak a következő hónapokban. Vélhetően inkább olyan hírek fognak napvilágot látni a közeljövőben, amelyek a román kötvénypiacra kedvezően hatnak, ugyanakkor ezek a hatások nem lesznek pozitívak a részvénypiacra nézve. Érdemes tehát a román részvénykitettséget csökkenteni, illetve a kötvényportfóliókat is mérsékelni. A kockázat csökkentése érdekében mindenképpen indokolt a román kitettség szűkítése.

A kiskereskedelmi forgalom visszaesett Romániában, ami nem meglepő annak fényében, hogy a háztartási kiadások növekednek. Ez igen negatívan hat a gazdaság állapotára, mivel Románia növekedésének húzóereje, Európa számos más országához hasonlóan, döntően a kiskereskedelmi forgalom. Az exportpiacok csak korlátozott mértékben képesek felvevőpiacként működni, így sok vállalat a belföldi fogyasztás felé fordult, ami azonban a jelenlegi formájában nem fenntartható. Ez is alátámasztja azt a vélekedést, hogy érdemes mérsékelni a részvénykitettséget Romániában.

A román GDP-adat a várakozásokhoz képest valamivel alacsonyabb lett, ami azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés nem lesz elegendő a költségvetési helyzet javítására. Emiatt a kormány kénytelen erőteljes költségvetési szigorítást bevezetni. Az alapkamat tekintetében egyelőre nem várható változás.

A kiigazító intézkedések minden bizonnyal jótékonyan hatnak majd a költségvetésre, ami bizalmat kelthet a kormányzat iránt, ez pedig kedvezően hathat a kötvénypiacra. Másrészről az inflációs hatás biztosan felerősödik, miközben gazdasági növekedés nem társul mellé, így az ebből eredő adótöbblet sem fog olyan ütemben jelentkezni, mint várható lenne. Ennek ellenére a szigorító intézkedések kommunikációja pozitív hatással lesz rövid távon a kötvénypiacra.

A kínai CPI-adat arra utal, hogy a deflációs nyomás továbbra is fennáll, mivel a külső kereslet gyenge, a belső kereslet pedig nem tudja ellensúlyozni ezt. A várakozás -0,1% volt éves szinten, ehhez képest a tényleges adat 0,1% lett. Ez némi optimizmust adott azoknak, akik figyelemmel kísérik a kínai gazdaság helyzetét.

A lakáspiacot érintő problémák továbbra is fennállnak, ami negatívan hat a befektetői bizalomra. A fogyasztás egyelőre nem tud erősödni. Valószínű, hogy a gazdaságot sújtó problémákat a kormányzat legfeljebb enyhíteni tudja, de valódi megoldás nem várható.

Komoly gondot jelent az is, hogy a gyenge globális kereslet miatt sok vállalat visszafordul a belföldi piac felé, ami éles árversenyt eredményez. A fogyasztási cikkek forgalma visszaesett, a kormányzati ösztönzők kimerülőben vannak. A kiskereskedelmi forgalom még mindig a 2020-as, járvány előtti szint alatt van, ami magyarázza a gyenge CPI-adatot. Ezzel szemben a szolgáltatások árai némileg nőttek, de Kínában ez a szektor sokkal gyengébb, mint a fejlett régiókban, így nem képes jelentős lökést adni a gazdaságnak.

A kínai PPI-adat -3,6% lett, bőven meghaladva a várakozásokat, ami azt mutatja, hogy az árháború a termelői oldalon is erős. A külső kereslet gyengülése tehát közvetlen hatással van az iparra.

USA munkaerőpiac kapcsán fontos, hogy az amerikai autógyártók gyártósor-átalakítás miatt kevesebb embert küldenek munkanélküli segélyre, szükség van a munkaerőre. Az állami támogatások miatt erős a munkaerő-megtartási és felvételi kényszer. Ugyanakkor a tartós munkanélküliek száma nem csökken. A munkaerőpiacon valószínűleg további lazulás várható, amit a FED is figyelembe fog venni a következő kamatcsökkentésnél. A legutóbbi kommunikációk során is egyre több szó esett a munkaerőpiac gyengüléséről. A tartós munkanélküliek számának növekedése van kilátásban.

Az olajpiacon jelenleg élénk mozgás tapasztalható, az árfolyam csökkenése nem valószínű. A kereslet növekedése és a geopolitikai feszültségek miatt az olajpiaci szereplők tartalékokat halmoznak fel, így a felfelé ható erők dominálnak.

A globális kötvénypiacokon hozamemelkedés tapasztalható, aminek hátterében a japán kötvénypiac alacsony likviditása áll, különösen a hosszú lejáratú kötvények esetében. A 10, 20 és 30 éves japán kötvények hozama emelkedik, miközben az árfolyam csökken, ez pedig az egész piacra hatással van. A helyzet várhatóan fennmarad a július 20-i japán választásokig.

A japán vezetéssel szembeni bizalmatlanság politikai válságot eredményezett. A magas hazai hozamkörnyezet miatt a japán befektetők várhatóan nem fognak külföldi kötvényeket vásárolni. A hozamszintek további emelkedése elsősorban a hosszú lejáratú kötvények esetében valószínű. Mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a japán eseményeket.

A SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben bejegyzés először SPB Blog-én jelent meg.

Picture of spbinvest

A szerzőről

SPB hírlevél

Értesüljön elsőként legfrissebb híreinkről és elemzéseinkről.

További cikkeink

spbinvest

A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány...

spbinvest

Tegyük fel, hogy most ülsz le először tárgyalni a privát bankároddal. Befektetőként ilyenkor az...

spbinvest

2025-ben Németország történelmi léptékű, több mint 500 milliárd eurós, 12 év alatt megvalósuló fiskális...

spbinvest

Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a...