Az Egyesült Államok és India kapcsolata 2025 augusztusában látványos fordulatot vett. Washington döntése, amely magas vámot vezetett be az indiai export jelentős részére, nem pusztán gazdasági intézkedés, hanem politikai üzenet is. A lépés közvetlen oka többek között India folyamatos orosz olajimportja volt, amelyet Washington közvetett támogatásként értékelt Moszkva felé az ukrajnai háborúban. Az amerikai adminisztráció ezzel azt jelezte, hogy kész protekcionista eszközökkel megvédeni belső piaci érdekeit, még akkor is, ha ez megrendítheti stratégiai szövetségesei bizalmát. A vámbevétel erősítheti a szövetségi költségvetést, miközben érezhetően emeli a fogyasztói árakat, ezáltal gyengíti a belső keresletet és a fogyasztói bizalmat.
India számára a helyzet komoly kihívást jelent. Az ország áruexportjának jelentős része irányul az amerikai piacra. A megemelt vámok miatt ennek egy része veszélybe kerülhet, ami érzékelhető veszteséget okoz a gazdaságnak. Ez rövid távon lassíthatja a növekedést, amely a korábbi dinamikus pályáról alacsonyabb szintre kerülhet. Az amerikai kereslettől leginkább függő ágazatok, mint a textilipar, ékszeripar, bútor- és tenger gyümölcsei szektor különösen érzékenyen reagálnak. Fontos azonban kiemelni, hogy a gyógyszeripar és bizonyos elektronikai termékek egyelőre kevésbé érintettek, mivel ezek inkább kivételt képeznek a vámok alól, így a legnagyobb csapás a textil-, konfekció-, ékszer-, bútor- és tengeri termékek ágazatait sújtja.
A kormányzati válasz kettős. Egyfelől fiskális ösztönzőkön és adókedvezményeken keresztül törekszik tompítani az exportőrök veszteségeit, másfelől új szabadkereskedelmi megállapodásokkal kívánja diverzifikálni külpiacait. India több mint 40 ország felé igyekszik növelni exportját, köztük az Európai Unió, Japán, Dél-Korea és afrikai államok felé. A támogatások és az ipari modernizáció elősegíthetik a belső kereslet élénkítését, miközben a külpolitika Délkelet-Ázsiában és Afrikában is új piacokat próbál feltárni. Ha India képes a kieső amerikai export egy részét más partnerekhez átirányítani, akkor a növekedés lassulása mérséklődhet.
Az Egyesült Államok rövid távon kedvezőbb helyzetben tűnik, hiszen a vámbevétel erősíti a költségvetést. Ugyanakkor a magasabb árak inflációs nyomást okoznak, amely tovább rontja a fogyasztói bizalmat. A kereslet mérséklődése a gazdasági növekedést is visszafoghatja, így az előny fiskális oldalon jelentkezik, miközben a reálgazdaság lassul. Ez egyensúlyozási dilemmát teremt, hiszen az adminisztráció egyszerre próbálja mérsékelni a deficitet és megőrizni a gazdasági lendületet. Az amerikai kiskereskedelmi szektor már most áremelkedésekkel szembesül, ami politikai nyomást is gyakorolhat a következő hónapokban.
A vámpárbaj következményei a globális ellátási láncokra is kiterjednek. Az amerikai vállalatok egy része más ázsiai országok, például Vietnam vagy Banglades felé fordul, sőt paradox módon Kína is profitálhat az amerikai-indiai konfrontációból. India számára a helyzet hosszabb távon lehetőséget is jelent, mivel az exportfüggőség csökkentése és a belső piac megerősítése a jövőben fenntarthatóbb növekedési pályát biztosíthat.
A pénzügyi piacokon a rúpia gyengülése valószínű, ami támogatja az exportot, de növeli az importált infláció kockázatát. A döntés bejelentése után a rúpia történelmi mélypontra esett, és a bombayi tőzsde fő indexei is visszaestek. A jegybank kénytelen lesz kényes egyensúlyt tartani a kamatszint meghatározásában, hiszen a túlzott szigor lassítaná a növekedést, míg a túlzott lazaság az árstabilitást sodorná veszélybe. Az amerikai dollár erősödése exporthátrányt okozhat más partnerek felé, és növeli a globális finanszírozási feltételek szigorodását.
Washington protekcionista stratégiája nem csupán Indiát célozza, hanem Kínának is szól, hiszen India az utóbbi években az indo-csendes-óceáni térség egyik legfontosabb amerikai szövetségesévé vált. A mostani döntés azonban megingatja ezt a partnerséget, és megmutatja, hogy az amerikai belpolitikai érdekek könnyen felülírhatják a geopolitikai együttműködés logikáját. A válság tartós bizalmi deficitet okozhat Washington és Újdelhi között, ami megnehezítheti a jövőbeni együttműködést a kereskedelemben és a biztonságpolitikában.
Az amerikai-indiai vámháború rövid távon mindkét fél számára veszteséget okozhat, középtávon India a piacdiverzifikáció révén rugalmasabbnak bizonyulhat, hosszú távon pedig a multilaterális kereskedelmi rend megrendüléséhez vezethet.
A Megroppan-e az amerikai-indiai szövetség a vámháború súlya alatt? bejegyzés először SPB Blog-én jelent meg.
